Előkerült a gyerek utáni extra szavazati jog a Fideszben
További Belföld cikkek
- Nem tüntette fel vagyonnyilatkozatában a Hegyvidék kutyapártos képviselője a pluszjövedelmét
- Kettészakított egy síneken ragadt autót két vonat Almásfüzitőnél
- A Tisza Párt fővárosi frakcióvezetője szerint nincs szükség két főpolgármester-helyettesre
- Újfajta bűncselekmény jelent meg a ferihegyi repülőtéren
- Sűrű köddel indul a kedd, széllökések rondíthatnak bele a november végi idillbe
Az alkotmányozási viták érdekes hadszíntere lehet az a választójogi módosítási javaslat, amely a 18 év alatti gyermeket nevelő családok felnőtt tagjait juttatná gyermekenként egy plusz szavazathoz.
Az Index információi szerint a javaslat a siófoki kihelyezett Fidesz-KDNP frakcióülésen csütörtökön került ismét elő. Az ötlettel kapcsolatban nem született végső döntés, de az alkotmányozási viták levezénylésére és a szövegezés menedzselésére felállított háromfős bizottság tagjai, különösen Szájer József, támogatják a vitára bocsátását.
A szülőknek járó szavazati jog kérdését Magyarországon 2007-ben Révész Máriusz fideszes képviselő vetette fel. Révész a Népszabadságban közzétett írásában akkor arra hívta fel a figyelmet, hogy itthon is érdemes lenne legalább fontolóra venni a dolgot, hiszen az ügyben Németországban a legutóbbi választások után hónapokig tartó vita alakult ki. „A gyermek választójoga” című cikkben a képviselő azt vizionálta, egy ilyen szavazójogi módosítás többek között arra is befolyással lenne, hogy milyen költségvetést fogadna el az Országgyűlés, és az adórendszer sem hagyna figyelmen kívül kétmillió kiskorú állampolgárt. „A gyermekek és szüleik helyzete javulna, a gyereknevelés társadalmi presztízse jelentősen növekedne. Minden párt programokat készítene a nagycsaládosok lakáshoz jutásának megkönnyítéséről, az anyák munkavállalási lehetőségeinek szélesítéséről, és a gyereknevelés kedvező nyugdíjbeszámításáról, hiszen kétmillió szavazat az nem elhanyagolható.”
Révész az Indexnek akkor azt nyilatkozta, Habsburg Ottó egyik tanulmányából merítette az ihletet, miként lehetne nagyobb érdekérvényesítő képességet adni kétmillió állampolgárnak.
Az ötlet 2007-ben nagy feltűnést keltett, de végül a Fidesz is megfeledkezett róla. Úgy tudjuk, hogy most Szájer József, az alkotmányozási folyamat irányítója mégis kifejezetten felkarolta.
A nagycsaládosok számára plusz jogosultságot ígérő felvetés azonban jól jöhet a KDNP-nek is. A kereszténydemokraták ugyanis Siófokon egy félreértés következtében belefutottak egy - komolynak induló, de aztán gyorsan lelohadó - vitában a nagyobbik kormánypárttal.
A KDNP nem kapott tájékoztatást arról, hogy a rövidített, másfél oldalban összefoglalt alkotmányozási koncepcióból az ellenzéknek tett gesztus miatt kimaradtak az általuk forszírozott, de vitásnak ígérkező tételek, ezért csütörtökön az első közös megbeszélésen vehemensen neki estek a fideszes vezetőknek.
A KDNP-sek szerint ugyanis önfeladásnak minősülne, ha kimaradnának a magzat-, család- és házasságvédelmi elvek az alaptörvény szövegéből. A fellángoló vitában azonban Orbán Viktor miniszterelnök is leszögezte, nem lehet szigorítani az abortuszszabályokon, mert az csak vesztes vállalkozás lehet. Csütörtök délutánra aztán a kereszténydemokraták is elfogadták a fideszes érveket, és szinte egyhangúlag megszavazták, hogy nem nyúlnak az 1991-es magzatvédelmi törvényhez.